Még csak Pestig sem kell menni értük. Elég jókor lenni jó helyen. De hogy pont ott és az legyen a jó hely...

Mindig is tudtam, hogy a Bariközt a legemberközelibb, legéletszerűbb, leghétköznapibb sorozat. Bármikor, bárhol összefuthatsz sztárjaival...

Pesten mondjuk könnyű: Petivel a Kéthly Anna téren sétáltam szembe tavaly nyáron, már nagy volt a haja, pedig akkor még javában rákos volt a sorozatban, Novákkal, kérlek, évekkel ezelőtt a Duna Plazában, őt először észre sem vettem, de aztán fölhívták rá a figyelmem.

Tegnap viszont – mostantól lehet kapaszkodni – Nikollal futottam össze, Szegeden a Budapesti körúti Rossmannban. Igen, ott! Tarján kellős közepén, na jó szélén, a legendás Tarján Bisztró helyén üzemelő áruházban. A gugli is így azonosítja. Már a boltot.

Elsőre csak hasonlított, de aztán kiderült, tényleg ő az. Nem, gyávább, bénább voltam annál, hogy odamenjek, hogy „csókolom, Nikol tetszik lenni? Mikor megy vissza Barthához?” Elkezdett telefonozni, és a hangja alapján már „be lehetett azonosítani”. A haja és a méretei alapján viszont csak szőr mentén:

• teljesen egyenes volt a haja, lásd még vasaló,
• sokkal magasabb volt, mint a tévében (vagy Bartha két méter, ami nem valószínű); lapos sarkú csizma volt rajta,
• a mellye is sokkal kisebb volt mint a sorozatban, lásd a Bariközt honlapjáról átvett illusztrációt.

Szóval meglepő volt ott látni, és olcsó, na jó, középkategóriás vegyiárut szagolgatni.

(Kapcsolódó mellékszál: a nők miért szagolnak végig 41654165141 féle öblítőt és egyebet ilyen helyeken és hogyan emlékeznek az összes illatra aztán?)

Oké Nikol Csomor Ágnes, játszott a Szegedi Nemzeti Színházban is, vendégművészként a Reviczkyben és a Habban. Jól érzi itt magát.